Borsos Lehel kistermelő 2013-ban Romániából, Temesvárról költözött át Békéscsabára, ugyanis a felesége ide valósi. Szakácsként dolgozott otthon, majd Németországban kitanulta a hentes szakmát. Gyerek korában falun élt, ott nőtt fel így az állattartásra volt rálátása, hiszen sokféle állatot tartottak otthon, lovat, fejős tehenet, sertéseket, baromfit.
A magyardombegyházi sajtok immár országos népszerűségnek örvendenek: azt viszont kevesen tudják, hogy a tejtermékek készítése a faluban élő közfoglalkoztatottak feladata, az állatokat – melyek az önkormányzat tulajdonában vannak – is ők gondozzák.
Ha ez ember Borsod-Torna-Gömör vidékén jár, biztos lehet benne, hogy találkozik a méltán híres és kedvelt Koltay házaspárral. Én is így voltam ezzel, kerestem a vidék értékeit, minőségi helyi termékeit, amikor a helyi Leader akciócsoport ajánlására megtaláltam őket. Személyesen találkoztunk Aggteleken az otthonukban, ahol nagyon kedves házigazdaként mutatták körbe a portájukat.
Egy betegség által elindított út, újra gondolt csokoládé, képzések, szenvedély, kiváló ízű termékek és egy valóra vált álom. Ahogy azt korábban már írtuk Tornóczky-Pásti Krisztina története 2008-ban kezdődött, amikor kiderült, hogy inzulinrezisztens.Több mint 12 éve cukormentes életmódot folytat. Sok olyan édességet kóstolt, amit cukorbetegeknek szántak, de egyik sem felelt meg igazán, ezért elhatározta, hogy létrehozza saját kézműves édességét.
Tovább bővítette kistermelői partnerprogramját a SPAR Magyarország: a Régiók Kincsei révén már több mint 600 új, hazai termék érhető el az üzletek kínálatában. A vállalat ezen felül szakmai támogatást is nyújt partnereinek fejlődésük és piaci pozíciójuk további javításáért, valamint egy új alkalmazást is fejlesztett számukra a hatékonyabb kommunikáció érdekében.
Két-három méter magas, csípése kellemetlen, rúgása halálos, a tojásaiért pedig meg kell küzdeni – nem, nem egy ketrecharcosra gondolunk, bár a ketrec majdnem stimmel... Hanem egy Magyarországon széles kör előtt még ismeretlen, de egyre több termelőnél megjelenő többhasznú madárfajra. A hazai strucctartóknak és tenyésztőknek már szakmai szervezete is van, ennek elnökével, Nyakas Dániellel beszélgettünk, akitől megtudtuk: a világ legnagyobb testű madarával jó bevétel érhető el, de ez bizony, nem könnyű kereset...
Dr. Tomonicskáné Kiss Andrea férjével Felsőpáhokon, Andrea Zöld Kertje nevű tanyáján biogazdálkodik: úgy véli, hogy bár a biotermesztés jóval több munkával jár, mint a hagyományos, de megéri.
Cseperkáló József egyáltalán nem akart pék lenni. Most egyike azon kevés pékeknek, akik természetes kovászból, adalékmentes kenyereket készítenek. A vásárlók sorban állnak és türelmesen megvárják, amíg kisül a kenyér, a kifli vagy a croissant.
„Legyen ízletes a napod!” mottóval készíti termékeit a Vadon Szószműhely. A családi manufaktúra mindent megtesz annak érdekében, hogy a szlogenjük megállja a helyét. A prémium barbecue szószokban, csatnikban, fűszeres lekvárokban minőségi alapanyagokat és persze kiváló, egyedi ízeket találunk.
Kaposvártól mintegy 20 km-re található Kiskorpád, egy rendezett és virágzó falu, amely számos szorgos család otthona. A település gazdag mezőgazdasági hagyományokkal rendelkezik, különösen a gyümölcstermesztés terén, ahol hatalmas almás- és szamócaterületek találhatók. A falu egy kiváló méhészet is működik, a Trixbee Méhészet.
Pájer Erika és férje egyedi élelmiszereket készítenek: szörpöket, lekvárokat, zöldségkrémeket. A hagyományőrzés, a kreativitás és a biogazdálkodást mind-mind meghatározzák tevékenységüket, melynek köszönhetően minőségi finomságokat alkotnak.
Ádám nem kistermelő, nem kézműves, de története jó példája annak milyen az, ha valaki nem kiszakadni akar a tanyasi életből, hanem megélni azt gyermekként, fiatalként.
Az Evoatis Örömkertet működtető pár, 2018-ban egy rendezvényen találkozott először a chilivel, és ennek hatására fogott bele, a saját chili paprikatermesztésbe, illetve azóta, évről-évre más és más növények termesztésébe és új feldolgozott termékek létrehozásába.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Élelmiszeripari Igazgatósága a korábbi sikeres „TANULJUNK EGYÜTT!” programsorozat mintájára újabb élelmiszeripari programokat és fórumokat indít. Ezek között ismét szerepel egy franciaországi tanulmányút „Sajtkészítési Technológiák” témakörében.
Bodó Judit és férje a kezdetektől fogva biogazdálkodást folytatnak, a Tokaji borvidéken termesztenek szőlőt. Saját bevallásuk szerint elvakult Furmint-hívők, akik életét meghatározza a harmónia, a lelassulás.
A Panoráma Ökokert egy kisléptékű családi kertészet, ahol azért dolgoznak, hogy helyi, egészséges zöldséget termesszenek tagjaik részére. Kocsis Kinga, a Panoráma Ökokert vezetője elmondta: elkötelezettek a szezonális, ökológiai gazdálkodás mellett.
Dani János a Rákos-tanyán él több mint 40 éve; egyike azon keveseknek, akik az ősi juhászmesterséget űzik. Felesége, Zsuzsa pedig sajtkülönlegességekkel örvendezteti meg a piacok és tanyájuk látogatóit.
Egy kis faluban kezdődött a dédimamával a kézműves hagyomány, mely generációkon átívelve jutott el az ükunokához. A történetben anya és lánya önmagukat testesítik meg a kiváló minőségű, egyedi textiltermékeken keresztül, így szerezve örömet vásárlóiknak.
Testközelből csodálhatunk vadon élő madarakat és más állatokat Magyarország egyik legszebb természeti környezetében, amint megépül a nemzetközi szinten is különlegesnek ígérkező Hortobágyi Madárszínház. A fejlesztés Máté Bence világhírű természetfotós elképzelései alapján Hajdú-Bihar Vármegye Önkormányzata, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság együttműködésében valósul meg.
Az Újcsanáloson sajtkészítéssel foglalkozó Rácz Miklós Tamás miskolci „öltönyös” munkahelyét feladva költözött a településre és teremtette meg családja segítségével a már méltán híres Borsodi Sajtműhely alapjait.