Két-három méter magas, csípése kellemetlen, rúgása halálos, a tojásaiért pedig meg kell küzdeni – nem, nem egy ketrecharcosra gondolunk, bár a ketrec majdnem stimmel... Hanem egy Magyarországon széles kör előtt még ismeretlen, de egyre több termelőnél megjelenő többhasznú madárfajra. A hazai strucctartóknak és tenyésztőknek már szakmai szervezete is van, ennek elnökével, Nyakas Dániellel beszélgettünk, akitől megtudtuk: a világ legnagyobb testű madarával jó bevétel érhető el, de ez bizony, nem könnyű kereset...
– Könnyű helyzetem volt, hiszen édesapám és keresztapám is részese volt annak a gazdasági társaságnak, amely 1993-ban Magyarországra hozta az első állatokat – bocsátotta előre Nyakas Dániel, a hajdúnánási Nánás Strucc Kft. tulajdonosa, a Strucc Tenyésztők és Tartók Egyesülete elnöke. – Tehát nem az volt az első találkozásom a madárral, amikor 2013-ban családi vállalkozásban elkezdtünk strucctartással foglalkozni. Fiatal gazda pályázaton nyertem és annak segítségével illetve nagyon sok "magántőke" felhasználásával, továbbá sikeres járványvédelmi pályázattal, állattartó telep-fejlesztési pályázattal tudtam felépíteni a gazdaságot a mostani állapotáig. Jelenleg 140 darabos tenyészállományunk van, melyek részei a magyar tenyésztési programnak. Szeretnénk 300 tenyész-tojóállományra felfejlődni. Az a tervünk, hogy az itt keltetett kis madarakat integrációban kihelyezzük és a felnőtt egyedeket, mint vágóállatokat visszavásároljuk.
Az elnök úgy fogalmazott: nem egyszerű és nem könnyű dolog a strucctartás, Németországban a tejelő marhaállományt tekintik az "állattenyésztés Rolls Royce-ának", s véleménye szerint Magyarországon ez a strucctartásra is igaz. Van azonban biztató momentum: minden tanulható.
– Mindennek kezdete a keltetés, a strucctojás teljesen más körülményeket igényel, mint a tyúktojás, előbbinél például az elején fontos a párátlanítás – árulta el Nyakas Dániel. – Sokkal rosszabb a kelési arány, a keltetőgépbe berakott 100 tojásból jó, ha 60-70 csibe kikel. – A kismadárnevelés ugyancsak nagyon pepecs munka, s ha elérik a megfelelő fejlettséget az állatok, a hizlalás következik zárt térben, minél kevesebb mozgási lehetőséggel. Ezzel szemben a tenyészállatokat szabadtéren kell tartani. Ennek pedig a legnehezebb része a tojásszedés, nagyon meg kell gondolnom, melyik munkatársamat küldöm be a területre, mert a kakasok (!) rendkívüli módon védik a tojásokat. Ezért mindig két ember megy be, egyik eltereli az állat figyelmét, a másik pedig addig elszedi a tojást. Természetesen, nagy csőrével is komoly sérüléseket tud okozni a strucc, de ennél is veszélyesebb a rúgása. S nem pusztán brutális izomereje miatt, hanem mert lábai pengeéles karmokban végződnek, melyek hasítanak, azaz akár halálos sérülést is tudnak ejteni akár a mellkason is. Ez nem általános, de mindig vannak olyan egyedek az állományban, melyek egyértelműen életveszélyt jelentenek a gondozók számára.
A szakember hozzátette: egy kakasra két-három tojóval lehet számolni, de Németországban például találkoztak 1:7 ivararánnyal is és az is működött. De van példa a 10 kakas, 30 tojó arányra, ráadásul fél hektáron – hát ilyen helyre bemenni tojást szedni, tényleg nem életbiztosítás...
– Mindez valóban ijesztően hangzik, de ha már ennyi energiát és pénzt beletesz az ember a strucctenyésztésbe/tartásba és látja, hogy lehet szép sikereket elérni, gazdaságilag pedig jövedelmező ágazatról van szó, akkor már nincs más hátra, csak előre – fogalmazott Nyakas Dániel. – Ahol csak tenyészállománnyal foglalkoznak, ott a csibe, vagy a tojás lehet a fő termelési szempont. S vannak olyan telepek, amelyek az egyhónapos kismadarakat megvásárolják és vágókorig (ez általában egy év) tartják az állatokat. A vágóállatot tekintve három bevételi forrás van: a bőr, a hús és a toll, mindhárom értékesíthető. Azt gondolom, ha valaki eztán akar belefogni ebbe, annak a teljes termékpályát meg kell valósítania ahhoz, hogy megéljen belőle. Éppen ezért hamarosan hozzákezdünk egy feldolgozóüzem megépítéséhez egy nyertes pályázatból, a vágópontot pedig a mostani pályázati kiírás alkalmával szeretnénk megvalósítani. Ha mindez sikerül, akkor teljes termékpályával rendelkezünk.
A szakember azt is elmondta: a kifejlett strucc testtömege alfajonként változó, a 100 kilogrammtól a 150-160 kilogrammig terjedhet. A tojásszám ugyanígy 20 és 60-80 darab között ingadozik, ezek súlya 1,2-1,8 kilogramm, 2-3 milliméteres héjvastagsággal. Az egyesületen belül elindult egy olyan szakmai törekvés, hogy keresztezéssel (kisebb a húskihozatal, de jobb minőségű bőr és toll) kevésbé agresszív alfajt hozzanak létre, ehhez szeretnék megkapni az engedélyt a magasabb színvonalú genetika külföldről történő behozatalára.
Azt is megtudtuk: a vágósúlyt elért madarak kilójáért élősúlyban 3,3-3,7 eurót adnak most. Húsa érdekes módon vörös hús, mely sokféle módon felhasználható és alacsony zsírtartalma miatt rendkívül egészséges.
Jelezte továbbá: a szakmai szerveződés tekintetében a legfőbb céljuk, hogy tenyésztő egyesületté válhassanak, s magasabb szinten folytathassák együttműködésüket a Debreceni Egyetemmel közösen működtetett tenyésztési programban. Reményeik szerint így talán a döntéshozók is komolyabban veszik a szakmát. Erre azért is fontos lenne, mert az afrikai termelők a madárinfluenza miatt nem tudnak húst beszállítani Európába (érdekesség, hogy a 2000-2010-es évek közepéig Magyarország Európa harmadik legnagyobb strucchús-exportőre volt) – a magyar termelők piaci térnyeréséhez azonban mennyiségi kapacitás kell.
Ezen célok eléréséhez szükségesnek tartotta Dániel és az általa vezetett Strucc Tenyésztők és Tartók Egyesületének vezetősége, hogy tartsanak egy nemzetközi strucc szakmai napot. Erre április végén Hajdúnánáson került sor.
– Dél-Afrikából érkeztek előadók, ők ma a szakma legmagasabb szintű szakértői. Tapasztalatukkal, segítségükkel, a magyar tenyésztők és tartók összefogásával hisszük, új szintre emelhető a strucc tenyésztése és értékesítése itt, Európában is – fogalmazott végül az elnök.
Forrás: Agroinform.hu / Horváth Attila
Fotó: Nánás Strucc Kft.