Bella Judit Orosházán él a kistermelői tevékenysége mellett, a Juci Piac kézművesboltot üzemelteti. A nagyszüleivel óvodás korában már piacra járt, a kertjükben termelt gyümölcsöket, zöldségeket árulták, nagy kaland volt ez számára. Később persze már nem csak kofáskodni kellett, hanem komolyabb feladatokba is bevonták.
A Maros folyó mentén, Kiszombor település területén működik a Szeredi Kft, mely vállalkozás elindult a minimális talajművelést használó mezőgazdasági termelők útján, és céljaik között megjelent a helyi biodiverzitás fejlesztése is.
A népi hagyományok nem csupán múltunk kincseinek őrzését szolgálják, hanem egyben közösségi ragaszkodásunkat is erősítik. Ezek az ünnepélyes események, szokások és ünnepek köteléket szőnek közöttünk, segítve a közösség összetartását. Számos szervezet különíti el magát az ilyen hagyományok megőrzésére és ápolására, mint például Káli Zsuzsanna és családi gazdasága, akik szenvedélyesen képviselik ezt a hagyományőrző szellemiséget.
Egyre több településen – kisebb falvakban csakúgy, mint városokban – ismerték fel az ott élők, hogy van igény a termelői és kézműves piacokra. Az elmúlt pár hétben Bogyiszlón, Pakson, Szekszárdon, Alsónyéken is szerveztek ilyet.
Amikor belépünk a Horhos-völgyi ökobirtok domboktól ölelt, behavazott területére, kicsit úgy érezzük magunkat, mint aki a világ legszebb hógömbjébe érkezett. Arra gondolunk, hogy ez olyan, mint egy megvalósult álom, és kiderül, hogy tényleg az.
Miskolcon, a történelmi Avason járunk, ahol fiatal, lelkes borászok igyekeznek ápolni a hagyományokat és minőségi borokat készítenek a miskolci és környékbeli fogyasztóik legnagyobb örömére. A régi, romos pincék újrélednek, ismét élettel telik meg a közel 800 pincéből álló, egyedi adottságokkal rendelkező pincesor.
Ha van előnyük a nyugat-európai gazdáknak a magyarokkal szemben, akkor a generációról generációra hagyományozódó tudás annak számít. Hazánkban sajnos ez a nagyon is fontos folyamat – mely fontos eleme az identitásképzésnek is – az erőszakos kolhozosítással nagyon sok családban megszakadt.
1928-as az első írásos emlék, amit id. Stencli Ferenc dédapja jegyzett fel a méhészetéről, és tudjuk, hogy már az ő apja is méhészkedett. Akkor még kasban, tehenes szekérrel vándoroltatva a méheket, több mint 100 éve, 5 generációval ezelőtt. A méhek szeretete azóta is töretlen a Stencli Családban és öröklődik apáról fiúra.
Immár 30. alkalommal rendezte meg 2024. február 24-én a Szakmai Elit.hu online magazin egyik legkiemelkedőbb eseményét, a Szakmai Elit Év Embere díjkiosztó gálát, amelynek idén a KIRÁLY Sportlétesítmény Szombathely adott otthont. Az eseményen díjazásban részesült a Gerzsenyi Méhészet és Gerzsenyi László Tiborné méhész, apiterapeuta.
Nagy Anna tanulmányai alatt meggyőződött arról, hogy a húsfeldolgozás területe meghatározóvá válik életében, különösen figyelembe véve, hogy egész családja ebben a szektorban tevékenykedik. Az elért siker kulcsa az egymás iránti figyelem, szoros együttműködés és a munkatársak, valamint vásárlók iránti mély tisztelet.