Hírek

A Tokaj Nobilis Szőlőbirtokot 2000-ben alapították, a kézműves családi borászat Bodrogkeresztúron található. Összesen 7 hektárnyi a birtok, melyen furmint, hárslevelű, sárga muskotály és kövérszőlő díszlik. Utóbbi egy sajátosan tokaji tájfajta, mely még a filoxéravész előtti időkből származik, s a kártevő szinte teljesen kipusztította. Leginkább édes bor készül belőle, jó évjáratban kiváló aszúszemek is gyűjthetők róla.

Friss zöldfűszernövények termesztésével kezdte el őstermelői tevékenységét, a Nagymágocs Nagyközségben élő, Kiss Ferenc és felesége. Mára bővült termékkörük, így a helyi és több környékbeli termelői piacon és rendezvényen ismerkedhetnek meg a vásárlók termékeikkel.

Tamás és Ivett hosszú évekig Angliában élt, ahol mindketten stabil egzisztenciával rendelkeztek. Balogh Ivett kezdetben au-pairként dolgozott, majd jobban megismerkedett a nyelvvel, óvónő képesítést szerzett, és elhelyezkedett egy óvodában.

Tomka Anna Kondoroson született, édesanyja és testvérei ma is ott élnek, míg ő és családja otthonukat Zselicben találták meg. Az andragógus végzettségű családanya hosszú éveken át a versenyszférában tevékenykedett, de egyre inkább vágyott vissza a falusi életbe.

Úgy gondoljuk, és tapasztaltuk is az évek alatt, ha megfelelő, minőségi alapanyagokból készítünk termékeket, akkor azok csak jók és finomak lehetnek. Ezért aztán így tesszük a dolgunkat – fogalmazta meg mottóját Szegi Károly.

Az orosházi fiatal kistermelő, Szilágyi Szabina tejelő szarvasmarha tartással, -tenyésztéssel és sajtkészítéssel tölti napjait, mindemellett a Gazdaság- és Regionális Tudományok Doktori Iskola hallgatója Gödöllőn, családi gazdaságok vizsgálatával foglalkozik.

A mezőgazdasági termelés akkor áll biztosabb lábakon, hogyha az abból származó bevétel, több tevékenységből származik. Ennek kialakításán munkálkodik egy hódmezővásárhelyi, többgyermekes család, akik Répásháti tanyájukon, tojó tyúkok tartásába kezdtek.

Egyszer volt hol nem volt valamikor a 2000-es évek elején élt két teljesen átlagos, huszonéves fiatal, akik ott álltak a nagybetűs élet kezdetén és az iskolát elvégezve mégsem tudták azt, hogy pontosan mi is az ő útjuk. Nagyon sok dolog érdekelte őket számos területen ki akarták magukat próbálni, de kevés pénzzel a zsebükben nem volt egyszerű akkoriban sem egy működő vállalkozást kitalálni, létrehozni. Akkor még nem is sejtették, hogy a méhészet ilyen fontos szerepet fog betölteni nemsokára életükben.

Bella Judit Orosházán él a kistermelői tevékenysége mellett, a Juci Piac kézművesboltot üzemelteti. A nagyszüleivel óvodás korában már piacra járt, a kertjükben termelt gyümölcsöket, zöldségeket árulták, nagy kaland volt ez számára. Később persze már nem csak kofáskodni kellett, hanem komolyabb feladatokba is bevonták.

A Maros folyó mentén, Kiszombor település területén működik a Szeredi Kft, mely vállalkozás elindult a minimális talajművelést használó mezőgazdasági termelők útján, és céljaik között megjelent a helyi biodiverzitás fejlesztése is.

A népi hagyományok nem csupán múltunk kincseinek őrzését szolgálják, hanem egyben közösségi ragaszkodásunkat is erősítik. Ezek az ünnepélyes események, szokások és ünnepek köteléket szőnek közöttünk, segítve a közösség összetartását. Számos szervezet különíti el magát az ilyen hagyományok megőrzésére és ápolására, mint például Káli Zsuzsanna és családi gazdasága, akik szenvedélyesen képviselik ezt a hagyományőrző szellemiséget.

Egyre több településen – kisebb falvakban csakúgy, mint városokban – ismerték fel az ott élők, hogy van igény a termelői és kézműves piacokra. Az elmúlt pár hétben Bogyiszlón, Pakson, Szekszárdon, Alsónyéken is szerveztek ilyet.

Amikor belépünk a Horhos-völgyi ökobirtok domboktól ölelt, behavazott területére, kicsit úgy érezzük magunkat, mint aki a világ legszebb hógömbjébe érkezett. Arra gondolunk, hogy ez olyan, mint egy megvalósult álom, és kiderül, hogy tényleg az.

Miskolcon, a történelmi Avason járunk, ahol fiatal, lelkes borászok igyekeznek ápolni a hagyományokat és minőségi borokat készítenek a miskolci és környékbeli fogyasztóik legnagyobb örömére. A régi, romos pincék újrélednek, ismét élettel telik meg a közel 800 pincéből álló, egyedi adottságokkal rendelkező pincesor.

Ha van előnyük a nyugat-európai gazdáknak a magyarokkal szemben, akkor a generációról generációra hagyományozódó tudás annak számít. Hazánkban sajnos ez a nagyon is fontos folyamat – mely fontos eleme az identitásképzésnek is – az erőszakos kolhozosítással nagyon sok családban megszakadt.

1928-as az első írásos emlék, amit id. Stencli Ferenc dédapja jegyzett fel a méhészetéről, és tudjuk, hogy már az ő apja is méhészkedett. Akkor még kasban, tehenes szekérrel vándoroltatva a méheket, több mint 100 éve, 5 generációval ezelőtt. A méhek szeretete azóta is töretlen a Stencli Családban és öröklődik apáról fiúra.

Immár 30. alkalommal rendezte meg 2024. február 24-én a Szakmai Elit.hu online magazin egyik legkiemelkedőbb eseményét, a Szakmai Elit Év Embere díjkiosztó gálát, amelynek idén a KIRÁLY Sportlétesítmény Szombathely adott otthont. Az eseményen díjazásban részesült a Gerzsenyi Méhészet és Gerzsenyi László Tiborné méhész, apiterapeuta.

Nagy Anna tanulmányai alatt meggyőződött arról, hogy a húsfeldolgozás területe meghatározóvá válik életében, különösen figyelembe véve, hogy egész családja ebben a szektorban tevékenykedik. Az elért siker kulcsa az egymás iránti figyelem, szoros együttműködés és a munkatársak, valamint vásárlók iránti mély tisztelet.

A nemzeti park igazgatóságok feladatellátása mára igen sokrétű, messze túlmutat a védett fajok, az élőhelyek megőrzésén – mondta el a Bükki Csillagda megnyitásának 2. évfordulóján az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Répáshután. Rácz András kiemelte, a nemzeti park igazgatóságok természetvédelmi tevékenységének bemutatása egyre hangsúlyosabb az elmúlt 10-15 évben, amely így egyre szélesebb társadalmi réteget tud megszólítani.

A megtermelt alapanyagokat helyben dolgozzák fel, környezetbarát technológiákat alkalmaznak, és igyekeznek minél több embernek helyben is bemutatni, hogy fenntartható módon is lehet gazdálkodni – vallják a Breier Farmon, ahol a rövid ellátási láncban hisznek, és igyekeznek megvalósítani a termőföldtől az asztalig stratégiát.