A kistermelői boltok franciaországi példájáról kezdtünk el beszélgetni dr. Kujáni Katalinnal, a Kislépték Egyesület elnökével, de szóba kerültek az ételautomaták, az autós kiszolgálások, tehát a közvetlen értékesítés lehetőségei.
Az egyesület elnökének véleménye és tapasztalatai szerint egy olyan termelőnek, aki közvetlenül kíván a fogyasztóknak eladni, aki a rövid ellátási láncot választja, úgy fokozhatja eredményesen jövedelemtermelését, ha több helyen, több értékesítési csatornán keresztül jut el a fogyasztókhoz.
Korábban minden nagy élelmiszeripari vállalatnak volt mintaboltja, ahol a termékeiket meg lehetett vásárolni majd’ minden nap. Egy kistermelő számára ez nem megoldható, hiszen egy ilyen üzlethelység kialakítása, fenntartása költséges, és a szezonalitás miatt sok esetben az árualap megléte is kérdéses. Pedig egy ilyen boltnak a fogyasztók elérésében nagy szerepe lenne, amire Franciaországban találtak megoldást. Kujáni Katalin már nem először találkozott ezzel a jó gyakorlattal, de a Kislépték Egyesület májusi tanulmányútja során is felkerestek kétféle megoldást.
Termelői bolt
Franciaország számos vidékén megtalálhatóak a termelői boltok, melyeket érdemes felkeresni. A tanulmányút során megismert Ardèche megyében található 1120 fős település,
St Félicien-i „Local”, azaz „Helyi” elnevezésű boltját kilenc kistérségi termelő hozta létre; friss és feldolgozott húsokat, sajtot és egyéb tejtermékeket, kenyeret, mézet, sört, bort, zöldségeket, fagylaltot, kekszeket állítanak elő.
A cél az volt, hogy a termelői piac, a kistermelők gazdaságában található bolt és a közeli bevásárló közösség mellé egy újabb értékesítési lehetőség nyíljon meg. A bolt hetente csak öt délután vagy délelőtt van nyitva, így nem jelent konkurenciát a vasárnapi termelői piacnak.
A bolt fenntartására 20%-ot hagynak bent a kistermelők az értékesített termékek után. Most, hogy a nyitás óta eltelt két évben ez a befizetés kitermelte a beruházás költségét, szeretnék ezt az arányt csökkenteni a belső tagok számára. Mert vannak külső tagok is, akik csak szezonálisan szállítják a boltba portékájukat értékesíteni, merthogy erre is van lehetőség. Ha valakinek csak néhány hétig van friss, eladásra szánt terméke, vagy többlet termése keletkezett, azok is értékesíthetnek a boltban, ezáltal is színesítve a kínálatot.
A termelők egymás között osztják be, hogy ki melyik héten dolgozik értékesítőként az üzletben. Mindenkinek csak kilenc hetente kell a boltban árulnia, így bőven jut idő saját gazdaságukra is.
A bolt jogilag nem közös értékesítési pontként üzemelő kereskedelmi egység, hanem átadópont, és olyan formában működik, ahol minden termelő tulajdonos, és a boltnak nincs jövedelme. A pénztárgépbe a termelő nevét és termékét kell beütni, így a termék a megvételig a termelő tulajdona marad. Tehát a bolt nem veszi meg a terméket, csak átadja.
Ennél az értékesítési formánál is fontos az elhelyezkedés és a termékpaletta. Hazánkban a kistermelő boltok kínálata a prémium termékeket tartalmazza. Franciaországban elsősorban a napi bevásárlás termékeit, kiegészítve a szezonális különlegességekkel. Az eltérő koncepciót az is jól példázza, hogy egy francia városban, Montauban-ban működő termelői bolt kiköltözött a nagy forgalmú bevezető út mellé, és a munkából hazafelé tartók kiszolgálása révén megnégyszerezte a forgalmát.
Egy másik franciaországi példa a kistermelői boltokra, amelyik felveszi a versenyt a helyi diszkontokkal. Nîmes városának külső részén – ahol a 120 ezer fős város lakosai mellett a Provence-ba látogató turisták is megfordulnak–, találjuk a 960 m2-en elterülő Le Mas des Agriculteurs boltot és drive átadópontot, melyet 1999-ben a francia agrárkamara hozott létre, hogy értékesítési felületet biztosítson a helyi kistermelőknek. A boltot megyei, regionális és uniós forrásokból építették és fejlesztették. Azt átadást követően a fenntartást a termelőkre bízták.
Itt már nem a termelők értékesítenek, hanem kereskedelmi és hentes végzettségű személyzet végzi a napi munkát, viszont a termelők hetente többször jönnek ide programokat, például kóstolót szervezni.
Ebben a formában az élelmiszer mellett némi kézműves termék is elfér, például szappan, kozmetikumok, és külön helyet kaptak a helyi borok. Az üzleti modell szerint itt sem kerül a bolt birtokába a termék, ez egy közös értékesítési pont.
Az üzlethelyiség falának jobb oldalán az alapító termelők fotói láthatók, míg a bal oldalán a beszállító termelőké. Ami még érdekes, hogy a zöldség-gyümölcs táblákon a termelő neve és gazdaságának a bolttól való távolsága olvasható, több esetben a fényképével. A szépen kivitelezett megjelenítés kismértékben pótolja a fogyasztó és a termelő közötti közvetlen kapcsolatot, és a bizalom kiépítésében játszik fontos szerepet.
Hazánkban 2014-ben indult el a Kislépték Egyesület kezdeményezésére egy munkacsoport, mely közös kistermelői értékesítési pont jó gyakorlatát volt hivatott kialakítani. A hatóságok és szervezetek, mint a NÉBIH, a NAV, az Agrárminisztérium pozitívan álltak a projekt mellé, mégis megakadt a jogalkotási folyamat
Pedig a francia mellett más országokban is van hasonló megoldás, például Lengyelországban. Ott a termelői kezdeményezés mögé egy bank állt be, és elkészítette azt a szoftvert, mellyel az online pénztárgépek alkalmassá váltak arra, hogy minden termék esetén az adott termelő kerüljön a nyugtára. Lengyelországban és Franciaországban ezek az értékesítési helyek és rendszerek adóbesorolás vonatkozásában nem tesznek különbséget a termelők között. Minden termelő saját döntése és lehetősége, hogy melyik adókulcsba tartozik.
Automaták
Tavaly nyáron a Kistermelők Lapjában is bemutattuk az étel- és italautomatákból történő értékesítés lehetőségét. Hazánkban is működik már egy-két ilyen automata, ahol termelői tejet vagy mézet lehet vásárolni, de még mindig nem használjuk ki az ebben rejlő kistermelői lehetőségeket. Ezen a területen az osztrákok már jobban állnak. A példák azt mutatják, hogy itt is a siker kulcsa a jó elhelyezés.
Az automaták lehetőséget adnak az éjjel-nappali értékesítésre, ezért ennek megfelelően kell azokat elhelyezni.
Az alvó településeken, vagy az agroturizmus szempontjából frekventált helyszíneken eredményesen lehet ezeket üzemeltetni. Nagyszerű példa erre egy olyan megoldás, ahol az automaták egy kis fa épületben vannak, helyi felvágottat, sajtot, pékárut kínálnak, és az épület előtt van néhány piknikasztal padokkal, így a környékre látogatóknak lehetősége van a környék finomságaiból saját szendvicset összeállítani és azt helyben elfogyasztani. De jó megoldás lehet a vidéki munkaerőhiány részbeni kezelésére is. Azon településeken, ahol a helyi bolt nyitvatartása csak nyolc óra időintervallumot ölel fel, az automaták kihelyezésével az ellátás 24 órás is lehet.
Ezek az automaták nem olcsók, az alapmodellek is 8-9 milliótól indulnak. Ezért gondolja úgy a Kislépték Egyesület elnöke, hogy több termelő összefogásával vagy REL szervezői háttérrel megoldható lenne a beszerzés. A technikai fejlődés ott tart, hogy mobiltelefonon követhető a vásárlás, és készlethiány esetén a kistermelő rögtön tölteni tudja az automatát anélkül, hogy ott kellene ülnie a termékei mellett, így tényleg folyamatos biztosítható az ellátás.
Azt, hogy az automatákból történő kistermelői termékek értékesítése Ausztriában menyire bevett gyakorlat, jól mutatja, hogy az egyik híres játékgyártó arra buzdítja a kicsiket, éljék át a vidéki élet varázsát a fenntartható Bio Farm játékkészleteivel, melyhez többek között méhész, teherbicikli, póni szett is tartozik, de idéntől elérhető a kistermelői éjjel-nappali automata is.
Drive
A kistermelői értékesítés egy másik módszere, mely több meglévő megoldást ötvöz, a drive-értékesítés. Ez a Franciaországban, Németországban, Ausztriában nagyon kedvelt vásárlási forma a Covid idején érte el csúcsát, és a mai napig bevált módszer ezekben az országokban. Franciaországban a hipermarketek drive rendszere 12 milliárd euró értékben forgalmazott terméket. Ez a módszer ötvözi a kosárközösség és az amerikai gyorsétteremláncok által bevezetett autós kiszolgálást.
Több bevásárlóközpontoknál lehetőség van arra, hogy az online leadott rendelést a hipermarket összekészíti, és egy ablakon keresztül átadja az autóban érkező vásárlónak. Ehhez a megoldáshoz csatlakoztak kistermelők.
A bevásárlóközponttal összefogva hetente egy alkalommal a drive rendszerében, a bolti csomag mellett, a kistermelői csomag is átvehető. Itt is egy online felületen keresztül lehet a környék termelőinek portékáit megvásárolni, amit egyben csomagolva lehet átvenni. Ez a megoldás mindkét fél számára előnyös, hiszen a kistermelők helyi termékei egy újabb értékesítési csatornához jutnak, míg a bevásárlóközpont olyan vevőkhöz, akik ha már arra járnak, az egyéb bevásárlásukat az adott boltban teszik meg.
Az említett példák mind azt mutatják, hogy számos lehetőség áll a kistermelők rendelkezésére, hogy a fogyasztók különböző rétegeihez elérjenek. Az, hogy egy adott területen melyik a jó megoldás, fel kell mérni a vásárlók igényeit és szokásaikat, hogy az arra épített logisztikával kiszolgálhatóak legyenek.
Egy kistermelő számára a közvetlen értékesítés jelenti a legjobb megoldást. Ez a Rövid Ellátási Lánc (REL), ahol a kereskedők megkerülésével könnyebben kigazdálkodhatók a termelési költségek. A legkézenfekvőbb megoldás a helyi termelő piac. Hetente egy, esetleg két nap során a termelő közvetlenül találkozhat a vásárlóival, az pedig még szerencsésebb, ha a gazdaság olyan helyen található, hogy háznál lehet értékesíteni a termékeket. Összességében tehát számos régi és új megoldás létezik a közvetlen értékesítésre, melyhez szakmai iránymutatást ad a Kislépték Egyesület „REL szervező” képzése, ahol példákon mutatják be a jó gyakorlatokat.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu/ Török Gergely
Fotó: Kujáni Katalin