Molnár Csaba, a Molnárkák elnevezésű vállalkozás alapítója, vezetője mutatta be a Veszprém megyei Egeralján működő gazdaságot, annak tevékenységét. Családi gazdaságuk állattartással, tenyésztéssel és kertészkedéssel foglalkozik. Szeretnék bemutatni vásárlóinknak a Marcal-menti ízvilág gazdagságát.
Szarvasmarha-állományuk nagy része fejős tehén, melyek alapanyagul adják nekünk a tejet. A sajtok ízesítésére különféle fűszereket használunk. Kertészetünk adja a sajt ízesítéséhez a fűszereket, valamint különféle különlegesebbnél különlegesebb saláták termő helye is.
Molnár Csaba, a Molnárkák elnevezésű vállalkozás alapítója, vezetője röviden ekként mutatta be a Veszprém megyei Egeralján működő gazdaságot, annak tevékenységét.
– Már a tanulmányaimat is a mezőgazdaságban végeztem, és iskola után egy nagyüzemi szarvasmarhatelepre kerültem. Egyáltalán nem volt tehát ismeretlen számomra ez a terület – idézte fel a kezdeteket. – A feleségem is az agráriumban dolgozik, itt terveztük a jövőnket. Az álmaink nagyok voltak, de tőkénk nem volt hozzá. 2012-ben indultunk a fiatal gazda pályázaton, ahol támogatást nyertünk. Kertészetben és állattartásban gondolkodtunk, mert a pályázat is ezeken a területeken volt nyerhetőbb.
Abszolút a nulláról indulva hamar rájöttünk, hogy a kapott pénz igen csekély a nagyobb volumenű előre jutáshoz.
Így végül a túlélés volt a cél, mert szerettünk volna saját jól működő gazdaságot. Gazdálkodásunk során teheneket vettünk és fejni kezdtünk. Ezzel a probléma az volt, hogy ahhoz, hogy nagyüzemnek beszállítsunk, kevés tejet termeltünk, az otthoni értékesítéshez viszont soknak bizonyult a mennyiség. Megismertünk közben egy másik fiatal gazdát a szomszéd faluból, aki szintén tehenekkel foglalkozott. Mivel én inszeminátor is vagyok, és a környéken többfelé hívtak termékenyíteni a teheneket, ezért megkerestek. Ők a fejés mellett sajtot is készítettek és a termékeiket piacokon értékesítették. Jó viszonyba kerültünk, ennek köszönhetően a mi felesleges tejünket is feldolgozták. Nemsokára aztán már a feleségem is segített nekik a piaci értékesítésben, majd a sajtgyártásban is. Ez több évig ment így, egyre nagyobb rálátással a gyártásra és a működésre. A Covid első éve után azonban ismerőseink bejelentették, hogy abbahagyják a „sajtozást”. Nekik is lejárt a kötelező működtetési idő, és nem kívánták folytatni a tevékenységet.
Mi viszont lehetőséget láttunk benne, ezért átvettük az eszközeiket, majd a megszerzett tudásunkat és tapasztalatainkat felhasználva, valamint az átvett piacokat szem előtt tartva nekiálltunk saját brandet építeni.
El kell mondanom, hogy nem minden piacot tudtunk megtartani, elsősorban azért, mert túl messze voltak, mi pedig kevesen voltunk hozzá, hogy mindenhol jelen legyünk. A megmaradt piacokra azonban nagyon koncentráltunk, de ezek mellett nyitottak voltunk, hogy az újabb, közelebb levőket is bevonjuk a sorba. Persze hozzá kell tennem, hogy ez a tevékenység nem egyszerű, mert az ember vagy piacra megy és értékesít, vagy terméket gyárt. Mindez sok-sok munkával, szervezéssel jár, nem beszélve arról, hogy az alapanyag megtermelése, az állatok tartása, gondozása ugyancsak rendszeres munkát, odafigyelést igényel. De említhetem a kertészetet is, melynek terményei elengedhetetlenül szükségesek a tevékenységünkhöz.
Az alapanyagok túlnyomó többsége ugyan a saját gazdaságból származik, de néha ki kell pótolni a készletet, elsősorban a tejet, más forrásból is. Ez nem baj, de lényeges, hogy a minőség ugyanolyan jó legyen.
Marcal-menti ízvilág
– Tejet saját termelésből szerzünk, de van, hogy kell még venni hozzá, ami azért jó, mert mutatja, hogy van kereslet a termékekre.
A friss fogyasztásra szánt fűszeres sajtok mellett félkemény és érlelt sajtokat is gyártunk. Készítünk joghurtot, vajat és krémsajtokat is.
A kultúrákat a tejkutató intézetből rendelem és mi keverjük azokat a fantáziánk szerint. Az ízesítéseknél próbálunk arra törekedni, hogy szezonális gyümölcsöket, fűszereket használjunk. Joghurtjainkban nem lekvár található, hanem a gyümölcs van összetörve és nem rakunk bele cukrot. Vannak termékeink, amik viszont annyira népszerűek, hogy eltekintünk a szezonalitástól, ezért egész évben kaphatók.
Molnár Csaba tapasztalatai szerint az emberek ízlése nagyon változó, ám minden piacon van lehetőség rá, hogy megkóstolhassák a sajtokat mielőtt azokat megveszik.
Nehéz így megmondani, hogy mi a jó sajt titka. Szerintem az a jó, amit szívesen megvesznek és fogyasztanak az emberek.
De ha készítünk egy érlelt, nagyon intenzív sajtot, ami már messziről érződik, arra is megjön a vevő, akinek ízlik. Igyekszünk minél többféle igényt kielégíteni, ami rengeteg energiánkat leköti, de így több embert elérünk. Volt olyan vásárlónk, akinek büszkélkedtem olyan érlelt sajtunkkal, ami nagyon hasonlított a Pannónia sajthoz, amit boltban lehet kapni. Megkóstolta és azt mondta, hogy tényleg olyan, de ő bizony nem azért jár hozzánk, hogy olyan sajtot egyen, amit boltban is meg tud venni. Így inkább úgy gondolom, hogy megyünk tovább ezen az úton, és a saját ízvilágunkat alakítjuk ki, természetesen figyelve az emberek visszajelzéseit.
De a felhasznált alapanyagok között megtalálható a méz, a mák, a tök, a dió, a hagymafélék és a gyümölcsök is. Azt gondolom, fő a változatosság, s ahogy mondtam, lényeges, hogy ezeket a saját ízvilágunk, ötleteink alapján használjuk fel. Az egyediség jelenti a jövőt.
Molnár Csaba elmondta: idővel az egész családot bevonták a munkába, merthogy a sajtkészítés meglehetősen széles körű tevékenység. Nem csak a tej feldolgozásából áll, hanem az értékesítés, a marketingmunka is rendszeresen ad feladatot mindenki számára a családban.
– Mottónk kimondottan még nincs a sajtkészítésre, de a gyerekeimet már elég jól sikerült belevonnunk a munkákba. A lányom a sajtkészítés mellett a piacozásban is részt vesz, mégpedig az iskola mellett. A fiam egyelőre még csak a piacozásban aktívabb.
– Nem tagadom, jólesnek a pozitív visszajelzések. Ezek egyértelműen arra ösztönöznek, hogy érdemes ezzel foglalkozni. Így a termelés hatékonyabbá tételével lehetne fokozni a termék-előállítást. Talán hamarosan megjelennek olyan pályázati lehetőségek, melyek segítenek előbbre lépni, és lehetőségünk lesz fejleszteni. Ez fontos a Molnárkák jövője érdekében – fogalmazott.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság/Bella Huba
Fotó: Magyar Mezőgazdaság