A méz kétségtelenül az egyik legértékesebb táplálékunk, s egyben az egyik legjobb energiaforrásunk, hiszen közel 80 százalékban szőlő- és gyümölcscukrot, 17 százalékban vizet tartalmaz, szaharóz tartalma csak néhány százalék. Ennek következtében rendkívül gyorsan, közvetlenül a bélből szívódik fel, vértisztító hatása miatt fiatalítja, frissíti a szervezetet, kiváló segítség többek között a fáradtság ellen is.
Tepliczky Balázs méhészete Sátoraljaújhelyen, a Várhegy lábánál, a nagymama udvarán álló többszáz éves akácfa árnyékában kapott helyet. Innen indul útjára milliónyi szorgos méh, hogy kiváló minőségű zempléni nektárt hordjon kaptárjaiba.
A Tepliczky méhészet mézei hibátlan minőségű magyar termékek, melyek bárhol a világban megállják helyüket. Szeretnek újítani, kísérletezgetni, így olyan mézes különlegességeket is készítenek, melyek még a mézet nem szeretőket is mézimádóvá teszik. Az exkluzív és megszokott kiszerelések, a többféle különleges íz (mint pl. csokis méz), és a változatos, alkalomhoz illő csomagolás már egész Európa tetszését elnyerte.
Hogy könnyebb legyen választani, minőségi üveget, csomagolóanyagot használnak, ügyelve a termék és a megjelenés összhangjára, hangsúlyozva a méz gyógyhatását, értékességét.
Manapság egyre fontosabb a vásárlók számára, hogy minőségi, kézműves élelmiszereket fogyasszanak. Ha az ember mézet akar vásárolni, a legjobb, amit tehet, hogy felkeres egy közeli helyi méhészetet. Tepliczky Balázs rajzszakos diplomáját cserélte fel a kaptárakra, és fogott a neve alatt márkaépítésbe.
A Sátoraljaújhely melletti Várhegy oldalában található, apró méhészbirodalomba védőruházat nélkül veszélyes belépni, főleg azoknak, akik allergiásak a méhcsípésre.
A méhész a nagymama telkén alakította ki mindazt, ami a méhészkedéshez szükséges. A hátsó udvaron félkész kaptárak sorakoznak. Balázs: „Magam készítem mindegyiket. Szeretek barkácsolni. Ha nem a méhek között vagyok, akkor a műhelyben." A méhcsaládokat befogadó fadobozok hajópadlóból készülnek. Azt mondja, az asztalosmesterség hozzátartozik a méhészkedéshez, így nem ritka, hogy ahol méhekkel foglalkoznak, ott gyakran asztalosüzem is működik.
Vizuális kommunikátorból lett méhész
Tepliczky Balázs a Nyíregyházi Főiskola rajz–vizuális kommunikáció szakán végzett. A méhészettel 2005-ben találkozott, akkor még másoknál segédkezett, Mikóházán Szalkó Lászlótól tanult sokat. Még ebben az időszakban derült ki, hogy allergiás a méhcsípésre, ami egy méhész esetében nem éppen előny. „Nem volt rajtam megfelelő védőruha, csak egy kalap, és egy méh éppen a szemhéjamba csípett. Az egész fejem bedagadt, ijesztő volt a tükörbe nézni. Idővel immúnis lettem a csípésekre, ma már csak néhány barna folt emlékeztet rájuk, szinte észre sem veszem őket” – mutatja a kezét. Kesztyűt is csak azért húz olykor, mert ha benyúl a kaptárakba, ragacsossá válnak az ujjai.
Saját méhészetét 2007-ben öt méhcsaláddal kezdte kiépíteni. Szerinte ennél többel nem is érdemes belefogni a méhészkedésbe, mert hiába gondolja úgy az ember, hogy mindenre felkészült, sok a buktató. Tőkét is úgy teremtett, ahogy tudott. A méhek gyűjtötték a mézet, ő pergetett, csomagolt, eladott. Az ebből befolyt bevételből készült el egyebek mellett a kaptárak szállítására használatos, speciális pótkocsi. Mivel csakis női segítségre számíthat, azt is úgy kellett megépíteni, hogy minél kisebb erővel rá lehessen pakolni a méhcsaládokat.
Nagy segítséget jelentett az a pályázat, amit a helyi munkaügyi központon keresztül nyert el, abból eszközöket vásárolt.
Melyik mézfajta kevésbé sikeres?
„Érdekes, hogy az egyébként ízre különleges, látványra pedig gyönyörű virágzó teás méz készítését abba kellett hagynom, mert nem vette szinte senki. Ugyanígy járt a szív- és érrendszeri betegségekre jótékony hatással bíró fokhagymás akácméz is, amit Dr. Akácméz néven forgalmaztam. Ezt egy szűk kör nagyon szerette, de nem volt átütő sikere. Most már csak külön kérésre készítem” – mondja. Hozzáteszi: a jelenleg forgalmazott termékek mindegyike jól eladható.
Traktor vontatott vándorméhek
A szezonban gyakran útra kelnek a méhekkel, de 60 kilométernél messzebbre nem mennek, annál hosszabb útra vállalkozni már nem éri meg, traktorral egyébként is sokáig tart megtenni a néhány tíz kilométeres utakat. Az első állomás Széphalom, majd átviszi az állományt Szabolcs megyébe, Kisvárda mellé.
A méheket általában április közepétől július végéig utaztatja. A pontosan megtervezett útvonal a méz alapanyagául szolgáló növények virágzását követi.
Az egészséges méz
Mint általában minden méhésznél, Balázsnál is az akácméz a legkeresettebb. „Azért szeretik az emberek, mert tiszta és kevésbé kristályosodik, mint a többi méz, vagyis sokáig folyékony marad. Egyébként a kristályosodással sincs semmi baj, attól a méz még teljes értékű, ám akit zavar az állaga, egy kicsit felmelegítheti, de vigyázni kell, mert 40 fok felett az egészségre hasznos alapanyagok, összetevők elkezdenek lebomlani” – magyarázza. A méhek gyűjtőmunkájához kapcsolható összes alapanyagot felhasználja, így például a propoliszt vagy a méhpempőt is.
„A méz kétségkívül az egyik legértékesebb táplálék, de méltatlanul háttérbe szorul a mindennapi táplálkozásban. Megelőzhetők vele a légúti és gyomorbetegségek, de közismert például a vértisztító hatása és egyes fajtái a termékenységet is erősítik” – sorolja Balázs, aki ezzel együtt is csak mértékkel fogyasztja a mézet. „A nagymamát viszont mézzel tartósítom. Ő elég sokat eszik belőle, és egész télen még csak el se köhintette magát” – mosolyog.
Odafigyelés, minőség
Balázs kézműves termékeket készít, a szortiment különleges, például levendulával, bodzabogyóval, hibiszkusszal, mazsolával, darált csipkebogyóval ízesített mézeket is tartalmaz, de népszerű a birsalmapálinkás ízű is, és a kevert mézek is jól fogynak. A munkát, az odafigyelést, a minőséget, az igényességet azonban nem tudja olyan mértékben érvényesíteni az árban, ahogyan szeretné. „A piacon a legtöbb ember számára egyik méz olyan, mint a másik. Hiába az igényes csomagolás, címke, a sokféle ízvilág, a vásárlóknak általában egyszerűen csak a kilós méz kell.” A sátoraljaújhelyi méhész szerint a nagyáruházak áraival nem tud és nem is akar versenyezni.
Kevés méz fogy, pedig a magyar méz jó
A magyarok nem számítanak nemzetközi összevetésben nagy mézfogyasztónak, az egy főre eső mézfogyasztás 0,7 kg körül van. A kézműves élelmiszerek megnevezés az elmúlt években nagyon elterjedt, ami önmagában nem feltétlenül jelent jó minőséget, viszont marketingszempontból sikeresen honosodott meg. Ha az ember biztosra akar menni, érdemes körülnézni a helyben elérhető termelők között, és közvetlenül a farmról beszerezni az élelmiszert. Mivel a méz minősége igencsak bizalmi kérdés, a méhészek esetében különösen fontos megismerni a beszerzési forrást. Az igazi méhészek büszkék a portékájukra, így a személyes érdeklődést örömmel veszik.
Tepliczky Balázs sokat jár vásárokra, de megválogatja hová indul el. „Nem engedhetem meg magamnak, hogy mellényúljak, hiszen ha nem figyelek oda, az utazás költségei és a helypénz elviszik a bevételt. Ezért csak azokra a helyekre megyek, ahol vélhetően nagy lesz a forgalom” – mondja.
Az álma az, hogy kialakít egy stabil vásárlói kört, amely jól menő üzletté emeli a kis méhészetet, tömegtermelővé azonban semmiképpen sem akar válni. Ez nem is olyan szakma.
Szerző: Tóth Ágnes
Forrás: www.mezemplen.hu, www.utajovobe.eu
Fotó: www.mezemplen.hu