A Balaton-felvidék legnagyobb, legkorszerűbb borászata készül Palóznakon, a Homola Pincészetnél. Az évi 300 ezer palack kibocsájtására alkalmas ingatlan nem csak bor készítésére alkalmas, kulturális események aktív helyszínének szánják.
A közelmúltban szakmai tanulmányúton vehettünk részt a Homola Pincészetnél, ahol a lenyűgöző panorámával rendelkező Homola Borteraszon a tulajdonos, Homola Szabolcs és Gál Zsombor márkanagykövet fogadott minket. Mint a bemutatkozáskor elmondták, az első lépést 2009-ben tették meg, amikor létrehozták a pincét, majd látva Palóznak szépségét, a település főterén megvettek két ingatlant, a falu kocsmáját és valamikor a Balaton egyik első szálláshelyeként működő házat. Két éve döntöttek arról, hogy a különálló egységeket közös élmény alá rendezik.
Nem csak a borra helyezik a hangsúlyt, a művészet és a kultúra ugyanolyan szerves része a programoknak, hiszen – úgy tartják –, csak akkor lehetnek sikeresek, ha nincsen hangsúlyeltolódás. A jó értelemben vett hedonizmusra törekszenek.
„Az én esetemben pont fordítva történt, mint más vállalkozóknál, úgy jöttem, hogy nem számoltam, hanem beleszerettem a helybe. Miután szembesültem azzal, hogy egy-egy birtok fölépítéséhez minimum mekkora terület kell, nem volt szívem, nem elkezdeni foglalkozni a szőlővel, meg a borászattal, majd minden jött magától. Az egészből egy dolgot felejtettem ki, saját magamat, nem az a típus vagyok, aki szeret kicsiben gondolkodni. Természetesen ma már számolok. Számomra a pincészet nemcsak hobbi, hanem üzlet is, tudatosan hajtok végre beruházásokat” - mesélte Homola Szabolcs, akinek négy iparágban több cége is van, de úgy tartja, messze a szőlő-bor a legnehezebb iparág.
Számára minden a szőlő iránti elkötelezettségből indult, s ha már belevágott, elkezdett bort készíteni. Szeretett volna egy olyan terméket, ami a saját neve olvasható, egy minőségi terméket előállítani, de kijött belőle az üzletember, s azonnal integrációban kezdett gondolkodni.
Mivel a faluban talált olyan épületeket, melyek érdemtelenül használaton kívül voltak, vagy nem megfelelő minőségben használva, megvásárolta, életet vitt beléjük. Ezzel párhuzamosan elindította a Jazz Pikniket. Mára sikerült egy olyan értékláncot létrehozni, ami nem csak Palóznakon, hanem országosan is egyedülálló.
„Szőlőt vásároltunk, bort készítettünk, s amikor eljutsz egy bizonyos fejlettségi szintig, ott már elengedhetetlen, hogy a legkorszerűbb technológiával dolgozz. Ezért megépítettük az új pincéket. Ebben az iparágban korábban sokan elkövették azt a hibát, hogy pályázat segítségével létrehoznak egy üzemet, ami mögött nincs meg a brand, az üzemeltetési tudás. Ez automatikusan belesodorja őket, hogy csak közepes minőségű, olcsó termékeket képesek előállítani. Nálam tudatos volt, hogy először brandet építettem, és utána fejlesztettem az infrastruktúrát”- adott választ a sokakat foglalkoztató kérdésre Homola Szabolcs.
Jellemző a vidékre, hogy az új borászat alatti területet 36 tulajdonostól vásárolták össze. Ma 15 hektáros birtokot művelnek, s közel ugyanennyiről vásárolnak fel szőlőt, miközben a borászat 50 hektár termésének a befogadására képes.
Boraikkal a természetességre törekszenek úgy, hogy közben megtartják az egyediséget is. Termelő üzemről beszélünk, de a présteret évente csak 2 hónapig használják, így oda viszik a vinotékát, s az oldalában egy „görög” színházat is kialakítanak. Terveik között szerepel a pezsgőkészítés is, amiben a Furmintra és a Chardonnay-ra építenek.
A Homola Pincészet része a borvidéknek, a borrégiónak, különböző szinteken kapcsolódnak össze. A borvidéken belül betartják a csopaki kódexben előírt eredetvédelmi szabályokat. Ennél már eggyel magasabb szint a teljes borvidék, és a Balaton északi part többi borvidéke.
„Jelen pillanatban azzal vagyok elfoglalva, hogy a saját házunk táján találjuk meg a helyes utat, de nyitott vagyok a közös munkára”- nyugtázta a szakember, sok még a tennivaló az ágazat szereplőinek együttműködése terén. Hozzátette, abban szerzett tapasztalatot, hogy fölismerje, hol lehet megtalálni a hozzáadott értéket egy-egy üzleti folyamatban.
A szakember rámutatott, az elmúlt időszakban viszonylag kevés ideje volt foglalkozni a hazai bormarketinggel, a közelmúltban voltak az első olyan megbeszélések, ahová behívták és kikérték a véleményét. „Nagyon hiszek az egyszerű, a piac által jól érthető üzenetekben, a bormarketing szempontjából ez kiváltképp fontos. Ha jobban megnézzük a világszinten sikeres borrégiókat, vagy nagyon egyszerű sémák, fajták, vagy könnyen értelmezhető gondolatok mellett végzik a marketing munkát. Nekünk is meg kell találni azt a közérthető üzenetet, amivel ezt föl lehet építeni. Nagyon szegregált, diverzifikált a piac, ahol különböző érdekek jelennek meg. Nem mernék arra vállalkozni, hogy erre választ adjak, de egy dolgot biztosan tudok, szükségünk van valami borzasztó egyszerű, jól érthető sztoriban megállapodni, és abba bele kellene kényszeríteni minden borászatot, hogy kövesse. Csak ez fog működni, minden ellenkező esetben az egyes borászatok a nemzetközi piacokon egyedül maradnak, Ha néhány borászat összefog, az is nagyon kevés ahhoz, hogy valós sikert érjenek el”- magyarázta a szakember.
Mint elmondta, szinte érthetetlen, hogy a Balatonnál sokszor még mindig egy 200 kilométerrel távolabb lévő borvidék borát kínálják. Ráadásul az asztali bor, mint fogalom, Magyarországon pejoratív szóvá vált.
Ha meglenne az a sztenderd minőség, amiben nem csalódnak az emberek, akkor a bor ismét visszatér a hétköznapi élelmiszer és nem luxuscikk kategóriába.
Gál Zsombor, márkanagykövet, hangsúlyozta, a címet nem ő találta ki, kapta, csupán azt jelenti, hogy a borászatot képviseli itthon és külföldön. Ez nem szigorúan vett kereskedelmi tevékenység, azaz értékesítés, hanem egy picit bele kell folynia a rendezvényekbe, feladata borbemutatók tartása, csoportok fogadása, és ezek összefogása. Ez jelenti a márkanagykövetséget.
„Édesapám Egerben alapított borászatot, amit ma a bátyám visz tovább, így ahhoz a borrégióhoz, borvidékhez kötődtem. Egy nagyobb kitérővel, 2016 és 2022 között a Magyar Turisztikai Ügynökségnél dolgoztam, ahol a magyar bormarketinget és borkommunikációt szerveztem. Ezen keresztül belefolytam az összmagyar bor ügyébe, és szerencsém volt, minden borrégiót meg tudtam ismerni”- mesélt a szakmai előzményekről Gál Zsombor. Látta a borrégiók problémáit, jellegzetességeiket, erősségeiket, és azon belül is a Balatonfüred-Csopaki Borvidéket. Amit fontosnak tart, hogy minél jobban kapcsolódjon személyesen, illetve a borászaton keresztül is a borvidékhez, a többi termelőhöz, hogy aktívabban részt vegyen az itteni közös munkában. Véleménye szerint ez is egy olyan borvidék, ami előtt nagyobb út áll, mint ami mögötte van.
„Három nagy terület tartozik hozzám, az egyik a belföldi értékesítés és az export megszervezése. Nagy falat, mert a borászat folyamatos növekedésben van, a Homola borok jelenleg 60 ezer palackos nagyságrendet képviselnek, viszont a tulajdonos tervei között szerepel, hogy 200-300 ezer palackot előállító borászattá váljon.
Mindezt viszonylag rövid, ötéves időtávon belül. A Homola Pincészet korábban nagyon keveset exportált, ezen a területen sok a teendő. Ám van ami még ezeket is megelőzi, az a borászati stratégia. Nem mondom, hogy a teljes stratégiát nekem kell megalkotnom, ám ebben szervesen részt kell vennem és segítenem kell a kialakítását. Átalakuló folyamatban vagyunk, új arculat, brand születik. A borportfóliót leszűkítjük, bizonyos boroknál új házasítások születnek, és az értékesítési stratégiát is teljesen meg kell újítani. Ebben oroszlánrészem van. A harmadik terület, a képzés, illetve a tudásanyagok kidolgozása, kialakítása, szorosan együttműködve a marketinggel. Képezni az embereket a vendéglőben, a borteraszon, a budapesti borbárban”- sorolta a közeljövő feladatait a szakember.
A vállalkozás erősségei között első körben a borturizmust említette. A Homola Pincészet rendelkezik egy borterasszal, a Sáfránkert vendéglővel Palóznak központjában, és a DiVino révén Debrecenben és Budapesten is benne vannak egy-egy borbárban.
Emellett épül a 300 fő befogadására alkalmas rendezvényterük a feldolgozónál. Mindez lehetővé teszi, hogy 60 és 100 ezer palack közötti mennyiséget helyben értékesítsenek, ami a tervezett kibocsájtás harmada. Ráadásul – mint Gál Zsombor kiemelte - ez magas hozzáadott értékű értékesítés, tehát jó árért lehet eladni itt a borokat, amihez lehet kapcsolni ételeket, kiegészítő termékeket, élményeket. Az árbevételük jelentős része helyben realizálódik. Erősségük másik része maga Homola Szabolcs, aki nagyvállalati környezetből érkezett, és nagyon tudatos, pénzügyileg, tervekben is jól megalapozott borászatot indított el és üzemeltet. Negatívumként éppen azt említette, ahhoz hogy bővíteni tudják a kapacitásukat, területre van szükségük – szőlőtelepítésre, vagy csak egy traktor színhez – az ingatlan ára pedig a nyaralók árához igazodik.
Kérdés az, hogy a magas költségeket árban lehet-e érvényesíteni? „A többi borvidék kiváló boraival kell versenyeznünk, nem az áremelésben látom a megoldást, hanem az értékesítési csatornák helyes megválasztásában. A legtöbbet eladni helyben, magasabb árért, egy picit kevesebbet a klasszikus nagykereskedelmi értékesítési csatornákon, és itt lehet az árrést visszahozni”- fogalmazta meg véleményét.
Jelenleg a pincészetnél két fontos munka van folyamatban. Az egyik a portfólió szűkítés. Szeretnék a mostani 15-20 tételről 5-6 borra visszavenni a kínálatot. Az Olaszrizlingre alapoznak, vagy Olaszrizling házasítás Rajnai rizlinggel, ez lesz az első szüret, amikor megpróbálják elkészíteni. A vörösben pedig a Kékfrankos kerül fókuszba, aminek nagyon jó bázisát adja a tihanyi terület. A másik fontos feladat az idei évtől, az organikus átállás, amit kísérleti szinten már megkezdtek, olyan növényvédő szereket, eljárásokat használva, melyek a bio művelést készítik elő.
Nagyon kis beavatkozással, kevés szűréssel, kevés derítéssel palackozzák le a borokat, a borkészítést végigkíséri a természetes szemlélet. Zajlik tehát az átállás, ami körülbelül három évet vesz igénybe, és ha jól sikerül, akkor bio pincészet lesznek. „Fontosnak tartjuk, hogy a mai piaci kapkodást félretéve megpróbáljunk egy olyan borászatot kialakítani, ahol minden bornál megvárhatjuk, hogy technológiailag kész legyen és a legszebb formáját mutassa”- jegyezte meg Gál Zsombor. Úgy látják, a rozék fogyasztása a fehérborok javára csökken, amit maguk is megéreznek. A „100%” borcsalád reduktív borokból áll, ezzel külön szeretnének foglalkozni.
Provence-i stílusú rozéban gondolkodnak, de csak annyit készítenek belőle, amennyit biztosan felvesz a piac. Úgy tervezik, nem ez lesz a húzótermékük, hanem a csopaki stílusú fehérbor. A reduktív Sauvignon blanc-nál, gondot jelentett, hogy 2022 aszályos év volt, nem volt jó a lékihozatal, fenolosak a borok, nagyon lassan fejlődtek a pincében. Homonna Attilával, pincészet a borászával arra jutottak, nem feltétlenül kell. hogy márciusban legyen reduktív fehérboruk, hanem elkezdek kísérletezni, miként lehet a természetes módszereket használva elkészíteni egy illatos, kirobbanóan gyümölcsös Sauvignon blanc-t. Még akkor is, ha néhány évjárat csak szeptemberben lesz kész. „Nem siettetnénk a bort, és használnánk a Sauvignon blanc-nál is a házasítást, így készülne a cuvée, aminek az egyik részét képezheti a »Speidel tojásban«, finom seprűn érlelt tétel”- magyarázta Gál Zsombor.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu/ viniczai
Fotó: viniczai