Jászboldogháza község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászberényi járásban található. A település mellett, egy romos állapotú, elhagyatott tanyán valósította meg álmait Hegyesi József. Az életvidám szakember Gödöllőn, a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet (KTI) környezetgazdálkodási agrármérnök képzésének egykori éltanulója és évfolyamfelelőse is volt. Kitartó munkával agroökológiai szemléletű önellátó családi gazdaságot hozott létre, amit feleségével működtetnek.
A Szoljon számolt be róla, hogy Hegyesi József és családja visszatért a természetközeli életmódhoz. Céljuk, hogy tapasztalataik megosztásával és környezeti neveléssel másokat is segítsenek ebben a folyamatban.
Így látogatta meg őket a Szoljon
Földút vezet a rendezett tanyához, ahol a természettel harmóniában él Hegyesi József és családja. A ház őrzői, egy fehér bozontos komondor és egy apróbb termetű, keverék kutya barátságosan szaladt a riportot készítő portál munkatársai elénk, amikor megérkeztek a birtokra. József felesége, Erika a februári napsütésben babakocsival sétálni vitte kislányukat, a 20 hónapos Lucát, ezalatt a családfő körbevezette őket a portán és közben életútjáról, álmairól mesélt. Környezetgazdálkodási agrármérnökként végzett a gödöllői egyetemen, emellett angol szakfordító és méhész is. Tizenegy éve őstermelőként gazdálkodik Jászboldogháza közelében.
A kezdetek és a célok
“Minden az egyetemen kezdődött annak felismerésével, hogy a jelen kor embere túlságosan eltávolodott a természettől és nem tud vele összhangban, harmóniában élni. A mai kor globális környezeti problémáira az egyik megoldás, ha visszatérünk a természetközeli életmódhoz. Ennek fontos eleme a természet tisztelete, az önellátás, a kisközösségek és emberi kapcsolatok erősítése” – kezdte József. A szakember az egyetem után kereste a saját útját, hogyan építhet ki vegyszermentes, önellátó családi gazdaságot.
Két év tapasztalatszerzéssel, felkészüléssel és tervezéssel telt. Hosszas keresés és országjárás után végül Jászboldogháza mellett talált egy romos tanyát, amit újjáépített és ezzel sikerült megmenteni a végső pusztulástól. Körülötte nagy területen, monokultúrás, vegyszeres, nagyüzemi gazdálkodás folyt.
Munkából munkába, de egészen máshogy
Még 2012-ben, az első feleségemmel költöztem a birtokra, és elkezdődött az intenzív gazdaságépítés időszaka, ami rengeteg küzdelemmel járt. Minden megtakarított pénzünket a gazdaságba fektettük, valamint sikerült ehhez pályázati forrást is nyerni. Több területen dolgoztam akkoriban, a munka mellett pedig minden szabadidőmet a birtokra fordítottam. A munkahelyeimet fokozatosan építettem le az évek során, ma már teljes állásban szabad gazdálkodást folytatok. Kitartó munkával agroökológiai szemléletű önellátó gazdaságot hoztunk létre – mesélt a hosszú, kihívásokkal teli útról.
Időközben elvált, majd évekkel később talált rá második feleségére, Erikára, akivel együtt szövik tovább álmaikat. Fontosnak tartják a példamutatást és mások segítését tapasztalataik átadásával. A céljuk a genetikai erőforrások és a régi tudás megőrzése, valamint átadása környezeti neveléssel.
Így gazdálkodnak Jászboldogháza határában
A permakultúra elvei szerint vegyes gazdálkodást folytatnak. Elsősorban önellátásra termelnek, a hagyományos paraszti tudást ötvözik a modern környezettudatos megoldásokkal. Csak őshonos állatokat tartanak, melyek Gödöllőről, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központból származnak. Mintegy 240 tájfajta gyümölcsfát gondoznak és több mint 150 tájfajta zöldséget termesztenek.
A művelt területen növényvédőszert, vegyszert és műtrágyát sem használnak. A megtermelt javakat feldolgozzák, többek között lekvárt, befőttet, szörpöket, zöldségkrémeket, aszalt gyümölcsöket készítenek. A Magház Egyesülettel együttműködve környezeti nevelési oktatóközpontot alakítanak ki a gazdaság egyik épületében – írták.
Három évvel ezelőtt indítottuk el a jászboldogházi általános iskolás gyerekeknek a Nevelj saját tájfajta paradicsomot! elnevezésű programot. Ennek keretében tájfajta paradicsompalántákat osztunk ki azoknak az iskolásoknak, akik kérnek. Az a feladatuk, hogy ültessék el és gondozzák a növényeket, a fejlődésükről pedig fotókat készítenek – mondta a kezdeményezésről Hegyesi József.
Forrás: Margó
Fotó: Pesti József