Aki kecskét tart és a tejéből sajtot készít, az elkötelezi magát a folyamatos munka mellett, de egyúttal beléphet egy különleges ízvilágba. A jákfai Szabó Ibolya is így tett, ráadásul igazán egyedi módon fogott bele a tevékenységbe.
– Talán kezdjük azzal, hogy sok emberhez hasonlóan én is kóstoltam kecsketejet gyermekkoromban, és hát, finoman szólva, nem szereztem vele túl jó tapasztalatokat. Ez az élmény valahol bizonyára megmaradt, de sokáig nem különösebben foglalkoztatott – idézte fel a kezdeteket. – Sokáig vegyesboltot üzemeltettem az Alföldön, és akkoriban allergiával küszködtem, ami – köztudottan – nem jó állapot.
Rendszeresen járt az üzletbe egy nyolcvan esztendős néni, aki azt mondta, hoz nekem kecsketejet, igyak belőle; meglátom, meggyógyítja az allergiámat. Az unokájával legalábbis ez történt.
Ezernyi baja volt, de minden baja teljesen rendeződött. Első reakcióm az volt, hogy emlékeimet felidézve azt mondtam neki, hogy hozzon, ha gondolja, de én biztosan nem iszom meg. Azért erősködött, hogy próbáljam csak meg. Átgondolva a helyzetet, beadtam a derekam. Egy héten át óvatosan iszogattam nyitvatartási időben, reggel hattól este hétig a kecsketejet. Számomra valóban csoda volt, ami történt: jelentősen enyhítette az allergiámat. Ezen úgy fellelkesültem, hogy azt mondtam a férjemnek, abbahagyom a boltot, nekem inkább három kecske kellene. Összejártuk érte a vidéket, végül Szolnokon találtam megfelelőeket.
Elkezdtem gyakorolni az állattartással járó tennivalókat, például a fejést. Először is felhívtam a nagybátyámat, aki kecskét tartott. Ő sokat segített, és körülbelül egy hónap alatt belejöttem az új munkákba, a kecsketartásba és a sajtkészítésbe.
A sajtkészítéshez szükséges ismerteket önképzéssel sajátítottam el, iskolába nem jártam.
Egy kicsit ugorjunk az időben: Zákányszékről a Vas megyei Jákfára költöztünk. Ma is ott a székhelyünk, de azóta jócskán megnőtt az állomány. Hatvan kecskét tartunk jelenleg, bár nem mindet fejem. Bőségesen van velük munka, soha nincs megállás. Reggel korán kelünk, megfejjük őket, aztán még este is. A reggeli tejet feldolgozzuk, az esti pedig hűtve gyűjtőládába kerül, és előkészítjük a másnap reggeli sajtkészítést. A sajtkészítés csodálatos, nem lehet megunni.
Szabó Ibolya szerint az a legfontosabb, hogy az állatokat a lehető legjobban táplálják, a tejre maximálisan odafigyeljenek, és a sajtok ízesítésére is. Mint hangsúlyozza, a kecskesajttal vigyázni kell. Sokaknak rossz élményük van vele, mert valahol olyat kóstoltak először, aminek mellékíze volt, egy ilyen élmény után pedig nehéz bárkivel is elfogadtatni a kecskesajtot.
A bolti sajthoz szokott ízlelőbimbóknak elsőre furcsa lehet a házi kecskesajt markáns íze, de aki szeret ízekkel és alapanyagokkal kísérletezni, az hamar megkedveli a natúr és ízesített változatokban egyaránt kapható különleges csemegét.
Ahhoz, hogy a sajttal minden rendben legyen, az egész készítési folyamatra, sőt a kecskék tartási körülményeire is oda kell figyelni.
– Sokan más módszert használnak, de én mindig a mosonmagyaróvári tejkutatótól szerzek oltóanyagot, mert kiváló a minősége. Ugyancsak lényeges az ízesítőanyagok származási helye, ugyanis szintén nagy hatással vannak a sajtok végleges ízére. Egyébként a a csillagos ég a határ az ízesítés tekintetében, zöldségektől a fűszerekig bármit fel lehet használni hozzá. Persze fontos, hogy az ízeket előbb kipróbáljuk, csak úgy kerüljenek a vásárlókhoz a sajtok.
Aki odafigyel, hogy minőségi sajtot fogyasszon, az garantáltan jó élményekkel gazdagodik, akkor pedig még inkább, ha tisztában van vele, milyen jótékony hatásai vannak a kecskesajtnak. Hosszú a lista.
– A tehéntej az egyik leggyakoribb allergén. Az ezzel kapcsolatos tünetek nagy része jellemzően már csecsemő- vagy babakorban jelentkezik, bár a kor előrehaladtával gyakran elmúlnak.
Viszont kecsketejjel és belőle készített sajtokkal bátrabban lehet kínálni a legkisebb gyerekeket is, csak nagyon ritkán okoznak allergiát. Emiatt mi sokat kóstoltatunk. Különösen örülünk neki, amikor gyerekeket tudunk rábeszélni, hogy megkóstolják a kecskesajtokat, bár persze annak is, ha felnőtteket. Mindig elmondjuk, hogy amellett, hogy finom, számtalan jótékony hatása van az egészségre nézve. Nagy fehérjetartalmánál fogva a kecskesajt remek alapjául szolgálhat az egészséges étrend kialakításának, kiváltképp a fejlődésben lévő szervezetek számára. Amellett a kecsketej és a kecskesajt nagyszerű D-vitamin-forrás, amivel többek közt elősegíti a vas felszívódását. Azonkívül sok más, a szervezet számára értékes ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz, például kalciumot, káliumot, foszfort, cinket és jódot.
A házi kecsketej és a belőle készített sajtok rendkívül értékes kalciumforrást jelentenek, a kalcium pedig óriási szerepet játszik a csontritkulás megelőzésében.
De sejtmegőrző és rákmegelőző hatása miatt is ajánlott a kecsketejtermékek rendszeres fogyasztása. De nem csupán a tudatos táplálkozásban és az egészségmegőrzésben játszanak szerepet, hanem a kialakult betegségek, allergiák enyhítésében is hatásosak.
Különböző légúti megbetegedések kezelésére már a 17. században használtak kecsketejből készült termékeket. Fogyasztásuk enyhülést hozhat különböző, napjainkban egyre gyakoribb idegrendszeri panaszokra – migrénre, ekcéma jellegű bőrbetegségekre – is.
A kecskesajt emellett rendkívül finom. Különleges az ízvilága. Először egy kis kockát érdemes megkóstolni belőle, csak úgy magában. Aztán, amikor valaki már rákapott az ízére, szendvicseket, salátákat, tésztákat mind-mind meg lehet bolondítani vele. A variálási lehetőségek száma szinte végtelen.
Intenzív íze miatt egyébként kevés is elég belőle. Ha épphogy csak egy kicsit csempésznek belőle egy ételbe, akkor is garantált az ízvilág feldobása. Megállja a helyét előételként és borkorcsolyaként egyaránt.
Bár vásárlói többsége visszajár, Szabó Ibolya örül neki, hogy az egészségtudatos életmódra koncentrálva egyre többen keresik, veszik és fogyasztják a kecskesajtot.
– Az értékesítésre nem lehet panasz, gond nélkül megy. Jönnek a magyar vásárlók, sőt, rendszeresen megjelennek a tejért és a sajtért külföldiek is, például osztrákok és szlovákok. Már-már azt is tudjuk, hogy amikor megáll egy autó a ház előtt, akkor ki érkezik és mi mindent kér.
A piacokon szintén nagy a forgalom. Inkább az szokott baj lenni, hogy nem tudunk nagyobb mennyiséget előállítani. Szívvel-lélekkel végezzük a munkánkat, de nem tudom, hogy miként alakul a folytatás, hiszen arra alig látunk esélyt, hogy a gyermekeink átvegyék a vállalkozást.
Mindent összevetve, egy percig sem bánjuk, hogy elkezdtünk kecskével foglalkozni. Ameddig csak tudjuk, ugyanolyan lelkesedéssel és a lehető legjobb minőségre törekedve végezzük a munkánkat, mint eddig.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság
Fotó: Magyar Mezőgazdaság/ Bella Huba